2013. April 5.

AZ ŰRKUTATÁS, MÚLTJA, JELENE, JÖVŐJE - Farkas Bertalan az első magyar űrhajós űrrepülésének 33. évfordulójának tiszteletére

Legnagyobb élményeire így emlékezett vissza:

„Először látni Magyarországot a világűrből, látni a napfelkeltét és a naplementét. - Azután a kozmikus éjszaka csillagképei, a hegyláncok Dél-Amerikában, Afrika sivatagjainak szépsége és a vörös homokfelhők India fölött.”                                                                           (Farkas Bertalan)

A kiállításról!


Beszélgetés Farkas Bertalannal a Kontakt Rádióban



Az űrkutatásról a „Matrica” Múzeumban

Farkas Bertalan űrrepülésének 33. évfordulójának tiszteletére


Különleges kiállításnak ad otthont a százhalombattai Múzeum, melynek megnyitására 2013. április 5-én 17 órakor kerül sor.  Az űrkutatás múltja, jelene, jövője című kiállítás Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós különleges tárgyi emlékeit, ereklyéit, fotóit mutatja be, melyek űrrepülését és az ehhez kapcsolódó időszakot elevenítik meg. Farkas Bertalan olyan személyes, kedves emlékeit is láthatja a közönség, melyek az utazása során is vele voltak, mint pl. szkafandere, hálózsákja, kesztyűje, ételek, de a Tévémaci is látható lesz. A kiállítás széleskörűen kívánja bemutatni az űrkutatás hasznát itt a Földön a múltból kiindulva, a jövőbe tekintve. A kiállítás megvalósulást sokan segítették: Múzeumok, űrkutatással foglalkozó cégek, egyetemek és Farkas Bertalan barátai.

A megnyitón Vezér Mihály Ph.D. polgármester mond köszöntőt, a látogatóknak pedig Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, nyugállományú dandártábornok mutatja be a kiállítást. A megnyitón közreműködik St. Martin eMeRTon-díjas előadóművész, zeneszerző, aki az űrben készült felvételek látványát zenésíti meg és különleges zenei világával teszi élményszerűvé a megnyitót.

 

Farkas Bertalan a megnyitó előtt találkozik a százhalombattai Széchenyi Szakközépiskola diákjaival, előadást tart számukra, és látogatást tesz a Városházán is, ahol Vezér Mihály polgármester úrral is találkozik.

 

Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Magyarország ezzel az űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással, ahol a személyzet, Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. Az űrhajósok 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz–35 űrhajó fedélzetén, a landolás Dzsezkazgan városától 140 km-re történt. Csillagvárosban Farkas Bertalan és Magyari Béla várta a döntést, hogy ki lesz a kiválasztott. Mindkét magyar kiváló eredménnyel végezte el a kiképzést, a jelöltek közül választották ki Farkas Bertalant az űrrepülésre, Magyari Béla pedig végig készen állt a helyettesítésére.

 

Ezek a 33 évvel ezelőtti pillatanok sokak emlékében ma is elevenen élnek. Az egész ország ünnepelte azt a „hőst”, akit akkor egyetlen magyarként ismert meg az egész világ. Ő volt mindenki „Farkas Bercije” itthon és a nagyvilágban, és ez még most is így van.

 

Hogyan is került a római kori település nevét viselő Múzeumba Farkas Bertalan és az űrkutatás?

Teljes képernyő

A Múzeum ismeretterjesztő előadássorozatára hívta meg Farkas Bertalant, ahol az űrutazásról tartott előadást nagy sikerrel. A kiállítás ötlete is ennek kapcsán merült fel a Múzeum részéről, melyet Farkas Bertalan örömmel támogatott. Iránymutatásai alapján történtek az űrkutatáshoz kapcsolódóan a megkeresések, melynek célja az volt, hogy a hazai és a nemzetközi kutatások eredményeiből is kapjon ízelítőt a közönség. Sokan nem is tudják, hogy az űrkutatásnak milyen fontos szerepe van a mindennapjainkban is anélkül, hogy tudatosan gondolnánk rá, csak használjuk eredményeit.

 

A kiállítás segít rávilágítani arra is, mi mindent köszönhetünk a kutatásoknak akár a kommunikáció, akár a közlekedés, az ipar vagy a mezőgazdaság területén. Megismerheti a közönség, hogy a magyarok milyen kiváló eredményeket értek és érnek el a világban az űrkutatás területén is, mint pl. a Masat-1 első magyar fejlesztésű műhold, a Pille-program, vagy a BURS11 videó vevő. Ez utóbbival a műholdról lesugárzott képek segítik Indonézia területének megfigyelését elsősorban természeti katasztrófák, cunamik észrevételére.

 

A kiállítás megvalósításának sikeréhez sokan járultak hozzá. Csak néhányat említve: a Közlekedési Múzeum, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Közlekedési Múzeum, a legnagyobb magyar űripari cég (BHE BONN HUNHARY ELECTRONICS LTD.), a Földmérési és Távérzékelési Intézet, a Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kara, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézet. Schuminszky Nándor űrszakértő gyűjteményéből is kerül a kiállításba, aki arról is híres, hogy ötven éve foglalkozik az űrtörténelemmel és gyűjti a témához kapcsolódó anyagokat.

 

Az űrkutatást bemutató különleges kiállítás a „Matrica” Múzeumban szeptember 15-ig lesz látható, melyhez előadásokat is szervez a Múzeum diákok és a nagyközönség számára.

                                                                                                                              Dobos Ágnes



Sajtóanyag (Pdf. verzió)

Interjú Farkas Bertalannal, melyet a százhalombattai Hírtükörnek adott!



MEGHÍVÓ



Events
 
 
Keresés
Piece of Art of the month
Altar stone
Altar stone

Százhalombatta-Civil settlement   I-II. centuries
Limestone – H:38cm, W:35cm, Th: 24.5cm, MM 89.17.1.

Advertisement
 
Declaration of data protection ©2010 Matrica Museum, All rights reserved! | 
Matrica Múzeum