2012. május 16.

A "SAX PROJEKT” VAJON MI? – a 12 éve tartó nemzetközi ásatás eredményeit bemutató kiállítás

2012. május 16 - 2013. január 6.


Május 16-án 15 órakor a „SAX projekt” vajon mi? címmel egy ásatást bemutató kiállítás nyílt a 25 éves születésnapját ünneplő „Matrica” Múzeumban. A rendhagyó kiállítás az immáron 12 éve folyó Százhalombatta-Földvár ásatását, azaz a SAX projektet hivatott bemutatni. A megnyitón köszöntőt mondott: Vicze Magdolna PhD múzeumigazgató, beszédet tartott: Pátkai Zsolt, Százhalombatta alpolgármestere, a kiállítást megnyitotta: Dr. Raczky Pál, az ELTE Régészettudományi Intézet igazgatója. A kiállítást tervezte Kovács Gabriella PhD régészeti talaj-mikromorfológus és Lakatosné Pammer Gabriella restaurátor.

A pályázat a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiumának 400.000,-Ft-os támogatásával valósult meg.





A SAX szó, a projekt angol nevének bizonyos betűiből kialakított rövidítés (Százhalombatta Archaeological Expedition, azaz Százhalombatta régészeti feltárás). A feltárás 1999-ben vette kezdetét egy átfogó nemzetközi kutatás, az "Emergence of European Communities" (azaz az Európai Társadalmak Kialakulása) projekt részeként. A Svédországgal és Sziciliával közös kutatás fő célja a lokális bronzkori társadalmak történetének pontosabb megismerése. A SAX munkálatok a néhai múzeumigazgató  Dr. Poroszlai Ildikó és Dr. Vicze Magdolna a jelenlegi múzeumigazgató irányítása alatt kezdődtek.


Egyedülálló kiállítás keretén belül mutatják be a feltárást, annak módszereit és eredményeit. Az idei év kiállításainak különlegességeként a múzeum munkatársai úgy gondolták, hogy behozzák az ásatást a Múzeum falai közé, azaz megépítik a tényleges ásatási szelvény 1:2-es modelljét. A kiállításban élethűen mutatják be a régészek és az anyagfeldolgozásban részt vevő természettudósok munkáját, és az elmúlt 12 év legfontosabb eredményeit is megismerhetik az érdeklődők. A hagyományos kiállításoktól eltérően számos újszerű kiállítási elemmel találkozhatnak majd a látogatók. Ilyen például az Ifresco technikával készült fotómontázs vagy az életre kelő házmaradvány és annak leletei.

A kiállítás két teremben kerül megrendezésre. Az elsőben a feltárás során alkalmazott tudományterületekkel ismerkedhetnek meg a látogatók. Kiderül, hogy ki az az archaeobotanikus, az archaeozoológus, a régészeti talaj-mikromorfológus és a restaurátor, és hogy ki mit is csinál. A második teremben pedig bárki beléphet egy „igazi ásatási szelvénybe”. 


A kiállítást megtekintve megtudhatják, hogy miért fontos és különleges ez az ásatás, hogy mi az a tell telep, hogy milyen kincseket rejt a föld Százhalombatta határában. Arra is választ kapnak, hogy mire kell a sok vödör, a ping-pong labda, mi a total station és mindehhez mi köze a Régészeti Parknak. 

A nem mindennapi élményt bemutató különleges, ünnepi kiállítást a nagyközönség Magyarországon elsőként láthatja, melyre mindenkit sok szeretettel várnak a múzeum munkatársai.


Információ: Dobos Ágnes - T.:06 30 9966 045, agnesdobos@matricamuzeum.hu



A Kiállításról:


A SAX vajon mi?
 
A kiállítás a SAX elnevezésű nemzetközi régészeti ásatást mutatja be, melynek célja a Százhalombatta Földvár néven ismert bronzkori lelőhely feltárása. A SAX rövidítés a Százhalombatta Archaeological Expedition angol szavak egy-egy betűjének összevonása, amit magyarul úgy fordíthatnánk, százhalombattai régészeti feltárás. A SAX projekt 1999-ben vette kezdetét egy átfogó nemzetközi kezdeményezés, az "Emergence of European Communities" (azaz az Európai Társadalmak Kialakulása) projekt részeként. E nagyszabású kutatás fő célja a bronzkori Európa történetének pontosabb megismerése volt. Ennek érdekében három európai ország, Svédország, Szicília és Magyarország egy-egy lelőhelyén, Tanumban, Monte Polizzoban és Százhalombattán folytak ásatások. A SAX projekt a néhai Dr. Poroszlai Ildikó és a jelenlegi múzeumigazgató, Dr. Vicze Magdolna irányítása alatt kezdődött 13 évvel ezelőtt. Bár a projekt a bronzkori Európa történetének megismeréséhez is hozzájárul, hazai vonatkozása is nagyon fontos. Százhalombatta–Földvár egy úgynevezett tell település, egy olyan terület, ahol az emberi megtelepedés hosszú évszázadokon keresztül folyamatos volt. Az állandó egy helyben lakás miatt egy tortaszerűen rétegzett domb alakult ki, amelynek rétegeit korábbi házak és a különféle emberi tevékenységre utaló maradványok alkotják. Az ilyen típusú megtelepedés a Közel-Keletről eredeztethető és Százhalombatta–Földvár az egyik legnyugatibb előfordulása. Bár bronzkori telleken szép számmal végeztek ásatásokat, azok minden esetben csak kis felületen folytak. Ennek következtében csupán házrészleteket tártak fel, viszont a településszerkezetre nem tudtak következtetni. A SAX projekt és a 400 m2-es ásatási felszín, mely eddig Magyarországon a legnagyobb, megfelelőnek bizonyult az ilyen kérdések megválaszolására. A projekt a hagyományos régészeti módszerek mellett számos egyéb természettudományos vizsgálatot (archaeobotanika, archaeozoológia, mikromorfológia stb.) is rutinszerűen alkalmaz. Ennek köszönhetően a bronzkori mindennapokkal kapcsolatban sok bizonyítékot képes feltárni, ezáltal pedig a bronzkori mindennapokat rekonstruálni.
 
Jelen kiállításunkkal megpróbáljuk végigvezetni a látogatót azon a folyamaton, amelynek során a régészek által talált furcsa szenes foltokból, lyukakból és töredékekből kialakul egy kiállítás, illetve egy olyan rekonstruált őskori településrészlet, mint a százhalombattai Régészeti Park.

Mire is jó ez az egész?
 
A földvári ásatások célja nem kizárólag tudományos. Mi, szakemberek mindig is feladatuknak tekintettük, hogy a régészeti megfigyeléseket érthető módon adjuk át a nagyközönség számára a jelenségeket a hétköznapi ember nyelvére fordítsuk le. Ennek jó példája a Régészeti Park, ahol a bronzkori házak rekonstrukciója a Földváron folytatott ásatások megfigyelései nyomán készült. A házakban lévő tárgyak az ásatáson előkerült tárgyak másolatai. A Parkban található konyhakert kialakításakor az archaeobotanikai (régészeti növénytani) vizsgálatok eredményeit alkalmaztuk. Az ilyen jellegű kutatásoknak, továbbá a pollen- (virágpor) és faszén elemzéseknek köszönhető, hogy rekonstruálhatjuk az egykori természetes növényzetet is. A Régészeti Parkban folyó gabonatermesztési kísérletekkel a bronzkori növénytermesztést keltjük életre, hiszen ősi gabonafajokat (alakor, tönke és tönköly) termesztünk őskori technikákkal.


Kovács Gabriella PhD régészeti talaj-mikromorfológus

A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiumának 400.000,-Ft-os támogatásával valósult meg.

Események
 
 
Keresés
A hónap műtárgya
Kettős sípot fújó zenész szobrocskája Százhalombattáról
Kettős sípot fújó zenész szobrocskája Százhalombattáról

Európa kora vaskori zenetörténetének fontos, különleges eleme a mintegy 8 cm magas kis bronzszobor.

Hírdetés
 
Adatvédelmi nyilatkozat ©2010 Matrica Múzeum, Minden jog fenntartva! | 
Matrica Múzeum