Kutatások

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK

Földvárásatás

A három helyszín elemzését külön-külön is elvégzik, de készül egy elemző, összehasonlító tanulmánykötet, melyben a három régió bronzkori környezeti, társadalmi és településszerkezeti kereskedelem, illetve egyéb interentnikus kapcsolatok összegzésére kerül sor.

A fent felsorolt bronzkori települések kutatása az egyes háztartások jellegének felderítéséből kiindulva halad a településszerkezet, a telep hatáskörzete, majd az európai régiók összefüggései felé. Az összetett feladat jól átgondolt és összehangolt kutatási tervet igényel. A három ásatási programot a közös adatfelvételi és adatkezelési módszer, az azonos interdiszciplináris kutatások alkalmazása köti össze. Különbségeik a régészeti feltárások helyi hagyományaiból és a kutatott területek sajátosságaiból adódnak. A fent említett megismerési folyamatban tehát először a mikrorégiók részletes elemzése az első feladat, ezen a szinten gyűjthetők be a későbbi szintézishez szükséges adatok. Ennek érdekében lehető legpontosabb adatokat és a lehető legszélesebb spektrumon mozgó, szintetizáló munkára alkalmas információkat kell nyerni, tárolni és előkészíteni. Ennek érdekében a három helyszínen ugyanazt a módszert kellett meghonosítani, a rendelkezésre álló legmodernebb technikai háttérrel megtámogatva.
Mit is jelent ez konkrétan.
1. Teljes geológiai, topográfiai és régészeti szempontú feltérképezése GIS adatbázis segítségével. A hátteret a későbbi elemzéshez, rekonstrukcióhoz és a publikációkhoz ez biztosítja.
2. Intenzív terepbejárás. A Földvárhoz kapcsolható mikrorégióban, alkalmas helyeken szondázás a vonzáskörzet illetve a vizsgált telep hatósugarának körvonalazásához.
3. A központi település ásatása, különös figyelemmel a házakra, háztartásokra, a telep szerkezetére és a gazdálkodás módjára.

A központi ásatás egy 20 méter x 20 méteres szelvényben folyik, ami az UTM (Universal Transversal Mercatoprojection) hálózat alapján, a tájékozódást és lelet illetve minta regisztrációt segítő 2x2-es négyzetekre van osztva. Az egyes négyzeteket a feltárás során önálló kutatási egységekként kezeljük a dokumentáció szempontjából. Fontos, hogy a négyzeteket, amelyeket előkerülő objektum esetén további 1x1-es négyzetekre osztunk, statisztikai, regisztrációs egységeknek tekintsük. Már a kibontás alatti interpretáció során fontos a négyzetek határait figyelmen kívül hagyni, és az előkerült jelenségekre koncentrálni.

Az ásatás folyamán az interdiszciplinaritás nagy szerepet kapott. Az ásatáson szisztematikus földminta vétel folyik, valamint ezek folyamatos átmosása, archeobotanikai, makro, és mikrofossziliák vizsgálata céljából. A mintavételi stratégia a statisztikai elemzés céljának megfelelően lett kialakítva. Az egyenként 10 kg-os mintákat minden 2x2-es illetve 1x1-es regisztrációs egységből kiéve átmosás után, nehéz illetve könnyű „frakcióra” osztva kerülnek vizsgálat alá. Ezzel a módszerrel az egyébként lehetőség nyílik olyan régészeti anyag vizsgálatára (bronzöntésből származó fémpor, borostyán törmelék, apró kovaszilánkok), melyek méretüknél fogva nem kerülnének begyűjtésre.

Mikromorfológiai minták vétele is folyik, melyekből csiszolatok készítésével vizsgálják a talaj összetételét, szerkezetét, a térhasználat jeleinek meghatározására.
Oszteológiai, malaklógiai, inszektológiai vizsgálatok anyagának gyűjtése és folyamatos vizsgálata.
Fontos megjegyezni, hogy a százhalombattai földvárásatáson történő mintavételezés az interdiszciplináris szakemberek bevonásával, jelenlétében folyik, a hatékony közös munka érdekében. A dokumentációs rendszer alapja a Svéd Nemzeti Örökség Intézete által speciálisan régészeti terepadatok kezelésére kifejlesztett adatbázisprogram, az úgynevezett INTRASIS (Intrasite Information System), ami az Archview GIS programhoz kapcsolódva annak kiterjesztéseként felszínrajzok megjelenítésére is használható.