Lexikon

Brigetio Komárom területén, a Duna jobb oldalán található Szőny helyén volt jelentős római kori katonai tábor és polgárváros, amely  az Aquincum-Arrabona közötti fontos út közbenső állomásának szerepét is betöltötte. Neve a kelta brig (erőd) szóból származik.

Bronzkor  Az őskor hármasfelosztásában a kőkor és a vaskor közötti időszak. Közép-Európában a Krisztus előtti 2700 és 850 közötti időre helyezhető. Jellemzői: a társadalmon belül elkülönült, a távolsági kereskedelmi kapcsolatokat ellenőrző fegyveres vezető réteg, magas szintű bronzművesség.

Canabae A hosszabban időző katonai táborokat körülvevő telepeket jelöli, amelyek fabódéiban, sátraiban, vagy kőépületeiben a magukat a légióhoz tartozónak sorolt személyek (például markotányosnők, szatócsok) ütöttek tanyát.

Cicorlencse (Vicia ervilia) A bronzkorban kedvelt, a százhalmok tájékán is honos hüvelyes főzeléknövény.

Eraviscusok A Kr. e. III. században a Kárpát-medencébe érkező, alapvetően földműveléssel foglalkozó kelták 12 törzsének egyike. amely eredetileg a Rába környékén élt,  és Kr. e. 60-50 táján vándorolt  a mai Pest, Fejér, Tolna megye területére. A törzsnek saját pénzverése is volt. Az első pénzverőiket  egykori Citadella környéki telepük közelében találták.  Eraviscusok éltek még Gorsiumban, Matrica, Dunaújváros, Nagyvenyim, Budatétény térségében is.

Ferenczi Illés Százhalombatta egykori tanácselnöke (1960-1970), majd tanácselnök-helyettese (1970-1990). Az ő kezdeményezésére alapította a város 1987-ben a „Matrica" Múzeumot. A múzeumi gyűjtemény alapját elsősorban a 60-as, 70-es években folytatott nagy építkezések során megbolygatott régészeti lelőhelyekről előkerült és begyűjtött leletek jelentették. Ferenczi Illés és a hozzá csatlakozott lelkes helyi csapat figyelemmel kísérte a munkálatokat, és vigyázott arra, hogy ne kerüljenek illetéktelen kezekbe az értékek. „Élt Százhalombattán egy férfi, aki szívügyének tekintette a múlt emlékeinek ápolását és méltó helyen történő megőrzését."

Hallstatti kultúrkör (Hallstatti időszak) A nyugat- és közép európai korai vaskor Kr. e. 750-450 közötti időszaka. A kultúrkör névadó lelőhelye a felső-ausztriai Hallstatt, ahol 1846-ban egy őskori sóbányához tartozó gazdag vaskori temetőt fedeztek fel.

Halomsír (kurgán vagy tumulus) Az elmúlt néhány ezer év során készült sír vagy sírcsoport, amely fölé földből és kövekből halmot emeltek. Magasságuk változó, a néhány méterestől a 69 méteresig terjed. A Százhalombatta és Érd között húzódó területen található sírkamrákban a Hallstatti kultúra előkelőségei nyugszanak, akiket haláluk után máglyán égettek el, s akiknek hamvait itt helyezték el.

Intercisa Ókori római település a mai Dunaújváros (Dunapentele) területén. Az Aquincumtól 45-47 római mérföldre fekvő egykori katonavárosból származó feliratos kövek, mozaikpadló-töredék és az egykori füdő romlai láthatók az ősi település nevét viselő múzeumban.

KeltákA Rajna és a felső-Duna vidékéről származó, onnan Közép-Európát lassan erárasztó indoeurópai népcsoport. Egy svájci kelta lelőhely alapján La Tene kulturának nevezett kelta műveltség emlékei szép számmal megtalálható hazánk területén is. A druidák népének, a vaskorszakban hozzánk érkező keltáknak köszönhetjük például az örlés tudományát is. Ma keltáknak tartják az ősi beszédtől jócskán eltávolodott nyelvű bretonokat, velszieket, gaeleket.

La Tène időszak (La Tène kultúra) A nyugat- és közép európai kései vaskor Kr. e. 450 és 50 közötti időszaka. Névadó lelőhelye a svájci tóparti település, La Tène, ahol harcosok csontvázas sírjai kerültek elő. A La Tène-kultúra kifejezés alatt a kelták anyagi kultúráját értjük.

Magister római tisztviselő, közhivatalnok.

Matrica (ejtsd: mátrika) A II-III. században a mai Dunafüreden állt a Római Birodalom védelmi rendszerének részét alkotó római település és katonai tábor. Erről az egykori virágzó településről kapta a százhalombattai városi múzeum a nevét.

Meanderminta — Szögletes, vagy más bolyolult vonalban, esetleg ismétlődő módón húzódó kígyószerű díszítmény.

Mezolitikum (átmeneti kőkor) Magyarország régészeti felosztásában Kr. e. 10000 - 6000 közötti időszak. Eszköztárának, a paleolitikumhoz hasonlóan szintén a pattintott kő az alapja. Emellett gyakran használtak mikrolitokat, vagyis apró kőszerszámokat, amelyeket fogszerűen egy közös nyélbe illesztettek.

Mikromorfológia A morfológia önmagában alaktani jelentéssel bír. A szakkifejezést tudományáganként eltérő értelemben használják. Míg az orvostudományban sejtszintű kutatások megnevezése, addig a régészetben és a geológiában a felszínfejlődés, talajképződés folyamatát jelölik vele.

Óvárosi Szerb templom és Múzeum (Százhalombatta) A város barokk stílusú szerb ortodox temploma az Óváros fõutcájában található. Az 1720-ban készült fatemplom helyett készült, az ortodox előírásoknak megfelelően kelet-nyugati tájolású kőtemplomot 1750-ben szentelték fel, és a XIX század végén restaurálták.

Őskor Az emberiség történetének kezdeti, leghosszabb időszaka. A szerszámkészítő emberek megjelenésétől az írásbeliség kialakulásáig (hazánkban a római foglalásig) tart. Az őskor hagyományos hármas felosztása: kőkor, bronzkor, vaskor. A kőkor további felosztása: paleolitikum, neolitikum, mezolitikum. Közép-európában számolni lehet egy elkülöníthető rézkori időszakkal is.

Őskőkor (paleolitikum) A táplálék megszerzésének jellemző módja a vadászat és a gyűjtögetés. Magyarország régészeti felosztásában Kr. e. 350.000 - 10.000 közötti időszak.

Pannóniai hadsereg — A pannóniai limes mentén négy, egyenként 6000-6000 fős, tökéletesen képzett és jól megfizetett katonákból álló legio állomásozott. Ugyancsak a hadsereghez tartoztak a légiók közötti határszakaszok védelmére rendelt, legalább ugyanilyen tömeget kitevő segédcsapatok. A stratégiai jelentőségű pannóniai hadsereget gyakran rendelték más expedíciós hadjáratra. Az ennek során elszenvedett emberveszteségeket idegen katonákkal pótolták, amelyek nem egyszer önálló (pl. afrikai, gall) csapattestet alkottak. Ezek a katonák idővel itt, Pannóniában szereltek le, családot alapítottak, s elkeveredtek a pannóniai falvak és városok lakosságában.

Poncolás — Fémtárgyak felületét borító, egyformán ismétlődő aprólékos díszítés készítése.

Dr. Poroszlai Ildikó (1955-2005) — Régész, muzeológus, a „Matrica" Múzeum és a Régészeti Park alapítója és igazgatója, a hazai kísérleti régészeti kutatások úttörő egyénisége. A Pulszky Társaságnak alapító tagja. 1996 óta a svéd-magyar tudományos együttműködés egyik vezetője, 1998-2002 között a holland-magyar kormányközi kapcsolat kismúzeumi koordinátora volt. 1998-ban Százhalombatta Városa a Pro Urbe díjjal jutalmazta. Halála után az általa létrehozott Régészeti Park melletti utcát róla nevezték el.

Profán Nem beavatott, hétköznapi, a szakrális ellentéteként világi, vallásmentes, pejoratív szóhasználatban: durva.

Retro múltbéli szokás vagy divat szerint.

Régészettudomány Az emberiség régmúltját, az ember múltbeli tevékenységét kutató társadalomtudományi ág. Feladata az emberi tevékenység során keletkezett települések, temetők, tárgyi maradványok felkutatása, feltárása, értelmezése és a nagyközönség számára való bemutatása. Magyarországon a régészeti korok felső határa 1711. A további korszakokkal a történettudomány foglalkozik. A régészeti kutatást számos segédtudomány erősíti: geológia, talajtan, archeobotanika, archeozoológia, légi fotózás, térinformatika stb.

Rézkor Magyarország régészeti felosztásában Kr. e. 4400 - 2700 közötti időszak.

Rituális — szertartásos, a vallás által előírt.

Római katonai tábor — Az I-III. században a birodalom határát, a Duna partján húzódó limest védő római katonai erődítés. Az egykori (előbb palánk- majd kő-) tábor területén falmaradványokat tártak fel, ezért az ásatás helyszíne régészetileg védett.

Római kor Magyarország területén a Krisztus utáni 1-5.század közötti időszak. A Dunántúl is része lett a hatalmas Római Birodalomnak. Pannonia római foglalása négy részletben történt, Kr. e. 35 és Kr. u. 46-49 között.Pannonia provincia a mai Dunántúlt, a Bécsi-medencét, Burgenlandot, Szlovénia egy részét, a Dráva-Száva közét és Bosznia északi harmadát foglalta magába.

Sövényfonásos fal — Ősrégi falazási mód. A csiszolt kőkorszak embere barlangokban lakott, de Európában a bronzkortól a XIV. századig sok helyen (hazánkban a XX században is) karóvázas, szelemengerendás, sövényfonásos, sártapasztásos falú házak épültek. A földbe tartóoszlopokat vertek, erre került a gerenda, majd az oszlopok közé állított fakarók köré sövényszerűen ágakat fontak, végül az egészet sárral tapasztották be.

Szakrális — Misztikus, szent, isteni, természetfeletti, transzcendens. A régészetben például szakrális jelzővel illetik a kultikus helyeket és kegytárgyakat, a templomokat.

Százhalmok — A Százhalombatta és Érd közötti 50 hektáros területen található 122 db, mintegy 2700 éves, koravaskori halomsír elnevezése. Százhalombatta nevében őrzi a sírmezőt.

Százhalombatta — A bronzkor óta lakott Pest megyei város. A Mezőföld csücskében fekvő település a Duna nyugati partján fekszik, ott, ahol a Benta-patak a folyóba ömlik. Az itatót jelentő török eredetű Batta név először 1318-ban fordul elő, noha a falu a XIX. század elejéig az őskorból származó száznál is több sírhalomról a Százhalom névre hallgatott. Az alig párezer lakosú faluból az ide telepített olajfinomító és a Dunamenti Erőmű révén lett mára 18 ezres város.

Tatárjuharos lösztölgyes A bronzkorra és vaskorra egyaránt jellemző, de az Alföld több helyén ma is megtalálható erdőssztyeppe-társulás, amelyben a viszonylag száraz klímának megfelelően az erdőfoltok füves területekkel keverednek. Lombkoronaszintjüket a cserfa, a molyhos, a kocsányos és a kocsánytalan tölgy mellett tatár és mezei juhar, vadkörte alkotja. A fák között a csíkos kecskerágó, a csepleszmeggy, a kökény, a galagonya a legelterjedtebb.

Újkőkor (neoltikikum) A kor jellegzetessége a csiszolt kőeszközök használata, élelemtermelés, a növények és állatok háziasítása, az állandó települések létrejötte, a fazekasság és a szövés megjelenése. Magyarország régészeti felosztásában a Kr. e. 6000 - 4400 közötti időszak.

Vaskor Az őskor legfiatalabb időszaka. Közép-Európában a Kr. e. 750-50 közötti időre tehető. A társadalmat kis számú elit által vezetett törzsek alkotják. A vas használata válik általánossá a szerszám- és fegyverkészítésben. A korszak belső felosztása: korai vaskor (Hallstatt-időszak), kései vaskor (La-Tène-időszak).

Vatya kultúra A korabronzkort követően, a Kr. e. II. évezred közepén a Duna-parton pásztorkodó és földművelő népesség kultúrájának elnevezése.

Vicus — Általában katonai táborok közelében létesült római kori polgári település, ahol a katonák hozzátartozói, a veteránok, illetve a kiszolgáló iparosokk, kereskedők és markotányosnők telepedtek le.

Események
 
 
Keresés
A hónap műtárgya
Kettős sípot fújó zenész szobrocskája Százhalombattáról
Kettős sípot fújó zenész szobrocskája Százhalombattáról

Európa kora vaskori zenetörténetének fontos, különleges eleme a mintegy 8 cm magas kis bronzszobor.

Hírdetés
 
Adatvédelmi nyilatkozat ©2010 Matrica Múzeum, Minden jog fenntartva! | 
Matrica Múzeum