Kutatások

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK


Földvárásatás


„Matrica” Múzeum vezetésével 1998 óta folyó SAX project Százhalombatta Földvár ásatás a SAX (Százhalombatta Archaeological Excavation), egy nemzetközi program része, amely a bronzkori Európa három eltérő régiójában az életmód, társadalmi berendezkedés hasonlóságait, különbségeit, kapcsolatait kutatja, három helyszínen párhuzamosan folyó ásatás (Monte Polizzo Szicília, Százhalombatta Magyarország, Tanum Svédország).

A három helyszín elemzését külön-külön is elvégzik, de készül egy elemző, összehasonlító tanulmánykötet, melyben a három régió bronzkori környezeti, társadalmi és településszerkezeti kereskedelem, illetve egyéb interentnikus kapcsolatok összegzésére kerül sor.

A fent felsorolt bronzkori települések kutatása az egyes háztartások jellegének felderítéséből kiindulva halad a településszerkezet, a telep hatáskörzete, majd az európai régiók összefüggései felé. Az összetett feladat jól átgondolt és összehangolt kutatási tervet igényel. A három ásatási programot a közös adatfelvételi és adatkezelési módszer, az azonos interdiszciplináris kutatások alkalmazása köti össze. Különbségeik a régészeti feltárások helyi hagyományaiból és a kutatott területek sajátosságaiból adódnak. A fent említett megismerési folyamatban tehát először a mikrorégiók részletes elemzése az első feladat, ezen a szinten gyűjthetők be a későbbi szintézishez szükséges adatok. Ennek érdekében lehető legpontosabb adatokat és a lehető legszélesebb spektrumon mozgó, szintetizáló munkára alkalmas információkat kell nyerni, tárolni és előkészíteni. Ennek érdekében a három helyszínen ugyanazt a módszert kellett meghonosítani, a rendelkezésre álló legmodernebb technikai háttérrel megtámogatva.
Mit is jelent ez konkrétan.
1. Teljes geológiai, topográfiai és régészeti szempontú feltérképezése GIS adatbázis segítségével. A hátteret a későbbi elemzéshez, rekonstrukcióhoz és a publikációkhoz ez biztosítja.
2. Intenzív terepbejárás. A Földvárhoz kapcsolható mikrorégióban, alkalmas helyeken szondázás a vonzáskörzet illetve a vizsgált telep hatósugarának körvonalazásához.
3. A központi település ásatása, különös figyelemmel a házakra, háztartásokra, a telep szerkezetére és a gazdálkodás módjára.

A központi ásatás egy 20 méter x 20 méteres szelvényben folyik, ami az UTM (Universal Transversal Mercatoprojection) hálózat alapján, a tájékozódást és lelet illetve minta regisztrációt segítő 2x2-es négyzetekre van osztva. Az egyes négyzeteket a feltárás során önálló kutatási egységekként kezeljük a dokumentáció szempontjából. Fontos, hogy a négyzeteket, amelyeket előkerülő objektum esetén további 1x1-es négyzetekre osztunk, statisztikai, regisztrációs egységeknek tekintsük. Már a kibontás alatti interpretáció során fontos a négyzetek határait figyelmen kívül hagyni, és az előkerült jelenségekre koncentrálni.

Az ásatás folyamán az interdiszciplinaritás nagy szerepet kapott. Az ásatáson szisztematikus földminta vétel folyik, valamint ezek folyamatos átmosása, archeobotanikai, makro, és mikrofossziliák vizsgálata céljából. A mintavételi stratégia a statisztikai elemzés céljának megfelelően lett kialakítva. Az egyenként 10 kg-os mintákat minden 2x2-es illetve 1x1-es regisztrációs egységből kiéve átmosás után, nehéz illetve könnyű „frakcióra” osztva kerülnek vizsgálat alá. Ezzel a módszerrel az egyébként lehetőség nyílik olyan régészeti anyag vizsgálatára (bronzöntésből származó fémpor, borostyán törmelék, apró kovaszilánkok), melyek méretüknél fogva nem kerülnének begyűjtésre.

Mikromorfológiai minták vétele is folyik, melyekből csiszolatok készítésével vizsgálják a talaj összetételét, szerkezetét, a térhasználat jeleinek meghatározására.
Oszteológiai, malaklógiai, inszektológiai vizsgálatok anyagának gyűjtése és folyamatos vizsgálata.
Fontos megjegyezni, hogy a százhalombattai földvárásatáson történő mintavételezés az interdiszciplináris szakemberek bevonásával, jelenlétében folyik, a hatékony közös munka érdekében. A dokumentációs rendszer alapja a Svéd Nemzeti Örökség Intézete által speciálisan régészeti terepadatok kezelésére kifejlesztett adatbázisprogram, az úgynevezett INTRASIS (Intrasite Information System), ami az Archview GIS programhoz kapcsolódva annak kiterjesztéseként felszínrajzok megjelenítésére is használható.


RÉGÉSZETI TALAJ-MIKROMORFOLÓGIA


A régészeti talajmikromorfológiai vizsgálatok 2002 óta képezik szerves részét a Százhalombatta-Földvár néven ismertté vált bronzkori lelőhellyel kapcsolatos átfogó kutatásoknak. A régészet ezen segédtudománya, a régészettudomány fejlődése során alakult ki, ugyanis az egyre összetettebbé váló régészeti kérdések megválaszolása a természettudományos vizsgálatok alkalmazásával vált  csupán lehetővé. A régészeti talajmikromorfológia a talajtani kutatásokból eredeztethető. A különféle talajtípusok és a bennük végbemenő folyamatok megfigyelésére, összehasonlítására használt mikroszkópos eljárás számos régészeti kérdés megválaszolásában nyújt segítséget. A tudományterület fejlődése során a régészeti talajmikromorfológiai kutatásoknak két fő irányzata alakult ki. Az egyik a korabeli környezet rekonstruálásával illetve az ember környezetalakító tevékenységével, azaz a régészeti lelőhelyeket magukba foglaló természetes környezettel és az azt ért természetes illetve emberi behatásokkal foglalkozik. A másik irányzat középpontjában maga a régészeti lelőhely, azaz a mindennapi élet színtere és a mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységek (táplálkozás, növénytermesztés, állattartás, kézművesség, tűzhasznált, építészet stb.) állnak. Ez utóbbi esetben a mindennapi élet nyomait és annak fizikai megjelenési formáit keressük és vizsgáljuk a mikroszkóp alatt. Itt nem csupán a természetben előforduló anyagok, mint például a különféle szerves (pl.: fás és lágyszárú növényi részek, állatmaradványok) és szervetlen (pl.: kőzetek, ásványok stb.) anyagok megfigyelése és meghatározása a cél, hanem olyan egyéb összetevőké is, amelyek kifejezetten az emberi élet mindennapjaihoz köthetőek (pl.: kerámia töredékek, fémtöredékek, szenült gabona magvak stb.) A két terület természetesen nem választható szét egymástól, hiszen nincs emberi élet környezet nélkül, illetve régészeti értelemben véve nincs ember nélküli környezet és természet, hisz abban az esetben már nem régészettudományról beszélnénk. A morfológia szó általánosságban valamely összetevő specifikus formájára, jellemzőjére illetve pozíciójára utal. A különböző összetevők alaktani illetve optikai tulajdonságai segítségével határozzuk meg az adott összetevők fajtáját, azaz szerves illetve szervetlen mivoltát, illetve ezen belül a típusát (pl.: fa maradvány, szenült gabona, csiga, kagylóhéj, csont, kerámia, patics stb.) A különféle összetevők egymáshoz való viszonya, elhelyezkedése és mennyisége alapján következtetéseket tudunk levonni a korabeli környezettel és adott kor mindennapjaival kapcsolatban. A vizsgálat alapjául a talajokból, régészeti rétegekből készített úgynevezett mamut vékonycsiszlatok szolgálnak. A terepen felvett talaj illetve réteg mintákat műgyantával való impregnálást követően 10-20 μ vékonyságúra csiszoljuk, amely vastagság lehetővé teszi, hogy a mintán a fény áthatoljon, s ezáltal mikroszkóp alatt vizsgálhatóvá váljon.


PALINOLÓGIA
Pollenmonitorozás a Régészeti Parkban


A Régészeti Parkban a már hosszú évek óta folyó környezetrekonstrukció kiegészítéseként 2008-ban az Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Osztályával közösen a terület pollenmonitorozását kezdtük el. A vizsgálat célja, hogy dokumentáljuk és nyomon követhessük a Parkban folytatott több mint 10 éves környezetrekonstrukciónk eredményét. Hosszú távon összevethetjük az egykori és mostani növénytakaró arányának változását és nyomon követhetjük a rekonstrukció eredményességét valamint a Parkban élő, ritka védett növények terjeszkedését.

A Régészeti Park monitorozását LANZONI típusú pollencsapdával végezzük, mely tökéletesen alkalmas konkrét terület monitorozására.

A Parkban elhelyezett csapdát a kézműves ház mellett, a földre kihelyezve, a 116-os halom irányába fordítva helyeztük el. A 2 milliméterenként megvonalazott tárgylemezek kezelés után feldátumozva, és a mintavételezési helyet megjelölve kerülnek ki a csapdába, cseréjük 24 óránként történik. A lemezek megfestését (glicerin, etil-alkohol, víz és fukszin keveréke) és ellenőrzését a múzeumban végezzük, a leolvasást és az országos eredményekkel történő összehasonlítást a hálózat koordinátora végzi a Környezetegészségügyi Intézetben. A monitorozás során a pollenmintákon nemcsak az adott napnak megfelelő pollenszennyezés látható, hanem nyomon követhetők az időjárás változásai, anomáliái az évszaknak megfelelően és napi szinten is, esetenként az óráról órára történt változás is. A mintavételi lemezeken a megfestés után könnyen felismerhető rózsaszín alakzatok (pollenek) mellett egyéb szennyező anyagok (por, gombaspórák, növényi elhalt részek, állati maradványok, röpítőszőrök) is megfigyelhetők. A tárgylemezek szennyezettsége a levegő aktuális állapotáról tudósít bennünket. Csapadékos időben a levegőben található organikus és szervetlen szennyezők kimosódnak a levegőből, ezért ilyenkor a lemezek is sokkal tisztábbak. Erős szélben csökken a pollenkoncentráció, míg derűs, napos időben a szennyezettség mértéke érzékelhetően nő. Az idei évben a legszembetűnőbb változás elsősorban a növényfajok virágzási idejének eltolódásában és a nagyszámú gombaspóra megjelenésében mutatkozott meg.

Események
 
 
Keresés
A hónap műtárgya
Kettős sípot fújó zenész szobrocskája Százhalombattáról
Kettős sípot fújó zenész szobrocskája Százhalombattáról

Európa kora vaskori zenetörténetének fontos, különleges eleme a mintegy 8 cm magas kis bronzszobor.

Hírdetés
 
Adatvédelmi nyilatkozat ©2010 Matrica Múzeum, Minden jog fenntartva! | 
Matrica Múzeum